CHILITERMESZTÉS, AHOGY ÉN CSINÁLOM

 
2014 február elején kiválasztottam azt a huszonhét fajtát, amelyet ki akartam próbálni. Kinder-tojástartókba ültettem a magokat, megszámoztam őket, majd egy Excel-táblában rögzítettem, adminisztráltam, kikelési arányokat és színvaltozatok arányait számolgattam. A magok kikelése után speciális lámpákkal világítottam meg őket, pótolva számukra a még nem elegendő napfényt.
Amikor a sziklevelek után valódi leveleket is neveltek, átültettem őket 2dl-es műanyag pohárkákba. Aztán, amikor már több leveles, megerősödött növények lettek, 2 literes flakonok levágott alsó felébe, illetve nagy tejfölös-joghurtos poharakba került a kb. 250 növény. Májustól pedig elkezdődött a kicsikék kiszoktatása a napfényhez, légmozgáshoz. A hónap közepétől pedig a végleges helyükre való kihelyezés, ami kétféle volt: kb. 70 növény itthon, 10 l-es levágott tetejű vizes kannákba került, nagyjából 180 növény pedig egy kiváló talajadottságú, falusi kertben kaptak végleges helyet.
Az itthon nevelt chiliket úgy válogattam össze, hogy minden, számomra fontosabb fajtából és színváltozatból legyen az udvaron. Ezek a Trinidad Moruga Scorpion, a Naga Jolokia és a Habanero piros, sárga és barna színváltozata, a Dorset Naga, a Fatalii, Rocoto, Aji Panca, Aji Pacay, Brazilian Starfish, Bolivian Rainbow, Mulato Isleno, Royal Gold, Fushimikara, Bali red chili.
Az utóbbival kipróbáltam a flakonban fejjel lefelé termesztést. Palánta korában ültettem bele egy levágott aljú flakonba úgy, hogy a flakon szájához egy kávéfiltert igazítottam, hogy ne essen ki a föld a flakon száján. Aztán felfüggesztettem a flakon fejjel lefelé...szegény növényke idővel felismerte furcsa testhelyzetét, és javított rajta.
A szabadföldi chilitermesztéshez egy kedves, családi barátunk által felajánlott, Vértesacsán található kertet vettem igénybe. Nagyszerű talajadottságai vannak, kiváló a vízmegtartó képessége, és nem utolsó sorban pihent földbe kerültek ki a palánták május végén. A június eleji meleg hetek és a korábbi évek száraz nyarai után felkészültem az öntözésre is, de szerencsére később, a nyár folyamán jó tempóban váltogatták egymást az esős és a napsütéses napok.
A chili palántákat fél méteres tőtávolság és egy méteres sortávolság mellett ültettük ki édesapámmal, aki végig nagy segítségemre volt. A sorokat zsinórpárok között alakítottuk ki, így a növények növekedésük közben fokozatosan belenőttek és támaszkodtak a zsinórpárokba. A chilik tövére fűkaszálékot tettem, ami tovább növelte a jó vízháztartást, és az állandó kapálás is fölöslegessé vált. Tápanyagpótlásom csupán a palánták kikerülése utáni hetekben történt csalánázalékos locsolásban merült ki.
Így aztán a szerencsés időjárás és a szomszéd Lajos folyamatos szemmel tartása és segítsége mellett várhattam a betakarítást. Legelőször a Jalapeno és a Cayenne mutatta meg a terméseit, a Habanero, a Naga Jolokia, a Trinidad Moruga Scorpion kicsit később, de szépen nőtt. Kellemes meglepetés volt, hogy az Aji Limo milyen bőtermő. A Cacho de Cabra viszont egyáltalán nem fejlődött jól, alig néhány termést nevelt. A Mulato Isleno nagy, barna termései különleges látványt nyújtottak.